29 évesen már azért túl voltam egy-két lumbágón, illetve a hátamon is éreztem már az ülőmunka hatását. Arra azonban nem számítottam, hogy egyetlen mozdulat miatt a “gerincműtét” kifejezés is felmerül az orvosoknál tett látogatások alatt. A protrusio kapcsán végül megúsztam a műtétet, a terápiát és a hosszú távú következményeket viszont nem.

A cikk szakmai pontosságát Dr. Czigléczki Gábor ellenőrizte.

Fogalommagyarázat

Mielőtt belevágnék a cikkbe, két fontos fogalmat tisztáznunk kell.

Mi az a lumbágó?

A lumbágó a deréknál vagy a keresztcsonti résznél felbukkanó erőteljes fájdalom, ami általában 1-2 hétig tart. Legtöbbször kopásos eredetű gerinc problémára utal, gyakran hajlítással járó megerőltetés során alakul ki. Igazi népbetegség, 35 év felett nagyon gyakori, bár minden életkorban felbukkanhat.

Mi az a protrusio?

A protrusio kifejezés “előboltosulást” jelent, ez a gerincsérv egyik megelőző állapota. A porckorong a csigolyatestek között elhelyezkedő állomány. Az előboltosulás során a porckorong külső állománya meggyengül és a belső kocsonyás része előboltosul a gerinccsatorna irányába. Ha ideget nyom, az előboltosulás fájdalmat okozhat, ráadásul a nyomott idegek miatt zsibbadás is jelentkezhet. Az előboltosulás még nem egyenlő a sérvvel, de annak megelőző állapota lehet.

Előzmény

27 éves koromig nem figyeltem eléggé az egészségemre. Viszonylag keveset mozogtam a munkán kívül, rossz volt a tartásom egy másik betegség miatt, dohányoztam is. 22 és 26 éves korom között néha iszogattam is a barátaimmal hétvégente.

Aztán észrevettem, hogy általánosságban mindenkinek romlik az egészségügyi állapota körülöttem, egyre többen híznak el, ezért változtattam. Idegkímélőbb munkahelyet választottam, ahol viszont ülőmunkát kellett végeznem, eldobtam a cigarettát, nem ittam többé alkoholt, majd elkezdtem többet mozogni, edzésszerűen futni és kerékpározni.

Az esemény

Egy szép novemberi napon 29 évesen lehajoltam, tettem egy apró mozdulatot, majd nagyon súlyos, éles fájdalmat éreztem. Lefeküdtem, pár óra múlva este már nem tudtam felkelni.

A csigolyáim irányából iszonyatos erejű kisugárzó fájdalmat éreztem, zsibbadtak a lábaim is. Reggel abszolút nem tudtam felkelni, végül egy kisebb dühroham és két mankó segítségével ki tudtam menni az autóhoz. Vittek a sürgősségire. 

A sürgősségi

Egyértelmű volt az isiász, de a súlyossága miatt nem is merült fel, hogy háziorvoshoz megyek vele. Megyeszékhelyi kórházról van szó, hétköznapi délelőtt a sürgősségin voltak ugyan, de egész gyorsan sorra kerültem.

A vizsgálattal meg is erősítették az isiászt. Egy üres, csendes kórteremben helyeztek el, kaptam infúziót. Nagyon rendes volt mindenki. Az infúzióktól jobb lett a helyzet, de a további szakvizsgálatok miatt meg kellett várni az ügyeletes ideggyógyászt.

Ideggyógyász #1

A fájdalomcsillapító miatt nem teljesen tiszta, hogy mennyi idő után érkezett meg az ideggyógyász.

Részletes idegvizsgálaton estem át, mely alapján felmerült idegi érintettség, így CT vizsgálatra küldtek.

A CT megerősítette, hogy valamilyen idegi nyomás okozhatja a fájdalmakat, így idegsebészetre kaptam beutalót.

Az idegsebészhez külön időpontot kellett kérni, kaptam két receptet gyulladáscsökkentőre és izomlazítóra. A fájdalmak nem szűntek meg teljesen, de haza tudtam menni.

Idegsebész #1

Szerencsére rövid várakozási idő után az idegsebészhez reggel érkeztem, már akkor rengetegen voltak. Akkor már nagyjából tudtam létezni, de azért még így is nagyon fájt a derekam, zsibbadt a lábam. Néhány óra után bejutottam hozzá, majd néhány másodpercen belül kaptam beutalót MRI-re. Ott három hónap lett volna a várakozási idő, de csoda folytán előbb bejutottam néhány héttel később.

Idegsebész #2

Néhány hét eltelt az idegsebésznél tett első látogatás és az MRI vizsgálat között. Annyit sikerült haladni, hogy már tudtam járni mankó nélkül, de igazából magamnál kellett tartani hosszabb távra.

Az MRI-n kiderül, hogy deréktájon protrusiom és gerincferdülésem van. 

Újabb néhány óra várakozás az idegsebésznél: nem kell műteni, kezelhető a betegség nem műtéti úton reumatológián.

Reumatológia

Reumatológián újabb vizsgálat, kiírták a szükséges kezeléseket.

Fizikoterápia, elektroterápia, masszázs

Táppénzről szó sem volt: a munkaidőm és munkahelyem rugalmas, a pénzre szükség volt, plusz kiesni sem akartam a folyamatokból.

Januárra és februárra kaptam terápiás időpontokat, folyamatosan járnom kellett. Mindenki nagyon profi, kedves és segítőkész volt a végrehajtásos oldalon. Az első két hét programja:

• McKenzie-torna: ez egy talajtornához hasonló tornatípus, amely segít nyújtani és megerősíteni az elgyengült törzsi (és egyéb panaszos) izomzatot. Nekem azért kellett, hogy a törzsizomzatom megerősödésével csökkenjen a csigolyák közti porcos részt érő nyomás. Ez csak a betanulás volt! Csoportosan végeztük.
• Ingeráram terápia: változó intenzitású áram segítségével mozgatják át az izomzatot.
• Ultrahangos terápia: a mészlerakódásokat oldja.

A második két hét programja

• Vízitorna: hasonló volt a McKenzie tornához, csak egy sekély medencében végeztük a gyakorlatokat, egy korlátnál állva. Nagyon jó volt, a felhajtóerőnek köszönhetően könnyebben tudod mozgatni magad a vízben a gyakorlatokhoz. Szintén csoportos foglalkozás.

• Masszázs: értelemszerűen az izomzat és izületek helyreállításában volt szerepe. Külön dícsérnem kell a masszőrsrácot, rengeteg hasznos életmódi tippet kaptam tőle.

További dolog volt, hogy a lúdtalpam miatt talpbetétet kellett készítettetnem. Szörnyen álltak a lábfejeim, ez hatással volt a térdeimre is, illetve a gerincemre is. Vagy fordítva. Ha hasonló problémád van, akkor a talpbetét kapcsán érdemes jelentősebb kiadással számolnod! A legegyszerűbb, nem testreszabott változat 2000 forint körül volt. A scan alapján készült utcai talpbetét ára 10000 forint volt, a futásra is alkalmas pedig 15000 forintba került.

Tapasztalatok

Az összes kezelés jól ment, mindenkitől lehetett kérdezni, mindenki tudott válaszolni is. 

Házi feladat

A házi feladatom az volt, hogy öt óránként végezzek el egy két gyakorlattípusból álló sorozatot. Ezek egyedi feladatok voltak, mindenkinek más jellegű feladatokat írtak elő. Jó volt, a zsibbadás múlni kezdett, a fájdalom pedig ugyan megmaradt hajlongásnál, de azért javult.

Meg kellett tanulnom emelni is: csak lábból, könnyű súlyokat legfeljebb és mindig egyenes derékkal.

És hát ugye a McKenzie-torna… a kellően megterhelő, de messze nem nehéz gyakorlatokat heti minél több alkalommal meg kellett csinálnom. Itt lényegében a 10 alkalom csak a betanulás volt, magukat a gyakorlatokat életem végéig végeznem kell majd. Egy kis torna senkinek sem árt, néhány héten belül elkezdtem érezni a pozitív hatást.

Egészen addig, amíg nem jöttek ki más panaszok a nyakamon…