Új cikkünkben S. kérdez, én pedig válaszolok. A téma a rendszeres sport és mozgás egy lelkes kezdő szemszögéből.

Rendszeres sport: amit csinálok

S: Tudom, hogy egy ideje rendszeresen sportolsz. Miben változtatta ez meg az életmódodat? Tapasztalsz valamilyen változást az életed más területein?

Z: Igen, néhány hónapja kezdtem rendszeresen futni. Rettenetesen megszerettem a dolgot. A felgyülemlett napi stresszt hihetetlenül jól oldotta a klasszikus trance, a békés környezet és az 5-8 kilométeres távok egyvelege. Szorongásra hajlamos személyiségként nagyon jól esett, hogy találtam egy hatásos feszültségoldó módszert, ráadásul a pocsék életmódom miatt kialakult hátfájásom sem akadályozott benne. (Erről itt találhatsz hasznos információkat!) Azonban a kezdők túlzott lelkesedése engem is elért, túlhajtottam magam, a lábam kényszerszünetet követelt.

Szerencsére ekkor jöttek a céges 30 napos kihívások, amelyek megtörték a rutint: először fekvőtámaszokat csináltunk, utána napi forgóban jött a guggolás-hasprés-fekvőtámasz kombináció. 

A rendszeres sport első pozitív hatása az enyhén javult koncentrációkészség és mentális teherbírás volt. Sokkal jobban tudom megtervezni a napomat, több dolog fér bele, ami elsősorban a munkámban, de a ház körüli, átlagon felüli mennyiségű teendő elvégzésében is segít. A második tényező meglepetés volt, ugyanis elkezdtem igényelni a mozgást. Magára a feladatra jobban tudok koncentrálni, viszont nehezemre esik egy helyben ülni 20-30 percnél tovább. Szerencsére a home office mérete és felszerelése lehetővé teszi, hogy a helyváltoztatás ellenére is zavartalanul tudjak dolgozni a hosszabb feladatokon. A rövidebb feladatoknál is van előnye, hiszen sokkal jobban tudom tömbösíteni, optimalizálni őket.

Kedvenc gyakorlat

S: Melyik a kedvenc gyakorlatod?

Z: A 30 napos fekvőtámaszozás tetszett. Nagy részében arra koncentráltam, hogy egyben minél többet tudjak csinálni, viszont Zoli tanácsára elkezdtem hármas szetteket csinálni. Szokatlan volt ez a fajta terhelés, így nem is lett túl nagy a szám a hónap végére, viszont büszke voltam arra, hogy pár pihenőnapot leszámítva konzisztens mennyiséget tudtam hozni. 

Ha mindent számba veszek, amit idén csináltam, akkor továbbra is a futás nyer, illetve a bükki túra. Egyik jóbarátom említette a "runner's high" fogalmát, hát az valami leírhatatlan élmény. A bükki túra amatőr ökörködése pedig aztán megér egy önálló cikket is.

A futás

S: Szóval olyasmi mint a Csíkszentmihályi féle "flow-élmény" ha jól értem. Mióta is futsz rendszeresen?

Z: Sajnos azt nem ismerem. Májusban kezdtem, szeptember közepéig futottam rendszeresen. Akkor vissza kellett vennem, most inkább a 30 napos kihívásokra, illetve amolyan túraszerű gyaloglásokra koncentrálok.

S: Mit gondolsz a rendszeres futás spirituális oldaláról? A YouTube-on méltán híres Gunagriha órákat beszél arról, hogy a rendszeres futás meditációvá tud válni. Valószínűleg ugyanarról az élményről beszél ő is és te is amikor a "runner's high"-t említed.

Z: Igen, a runner's high is egyfajta meditációs eszköz. A spirituális oldaláról nem tudnék beszélni, mivel távol áll tőlem ez a téma: a tevékenység megnyugtat, felemel, számomra ez már elegendő. Képzeld el ezt a kombinációt: felszabadult mozgás, egy naplemente az alföldi puszta kellős közepén és mondjuk egy jó Airwave dallam hozzá. Csodálatos élmény, bárhogy is nevezzük.

S: Kinek ajánlod a futást elsősorban?

Z: Bárkinek, aki megteheti.

 A kép forrása: [link]