Amikor egy nyílt, növényzettel borított terület arculata megváltozik, és megjelennek rajta az utak, utcák, épületek, illetve az emberi tevékenységekhez köthető egyéb eszközök, objektumok, teljesen megváltozik a hely fizikai karakterisztikája. A városi hőszigetek fogalmát a hatalmas, többmilliós nagyvárosokhoz szokták kötni, de a jelenséget enyhébb formában már egy kisebb településen is tapasztalhatjuk bőrünkön.

"Urban heat island"

Az urban heat island - röviden UHI, tükörfordítva városi hősziget" - egy olyan városi terület, amely az emberi beavatkozásnak köszönhetően magasabb hőmérséklettel bír az azt körülvevő vidéki vagy természetes területeknél. A mesterséges környezet más hővisszaverő és -tartó képességekkel bír, mint a természetes, ráadásul a különböző eszközök, járművek is hőt termelnek.

A különbségek arányosak a város méreteivel és népsűrűségével. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) honlapján konkrét számadatokat is közölnek: egy egymilliós nagyváros éves átlaghőmérséklete akár 1-3 Celsius fokkal is magasabb lehet, mint a környező területeké. Esténként a különbség elérhető a 12 fokos különbséget is!!

Az EPA leírása szerint a hőszigeteknek két formája van: felszíni és légköri. A felszíni hőszigetek nappal és éjjel is aktívak,  de nappal sokkal erősebbek a tűző napfény miatt. Egy forró nyári napon az útburkolatok és tetők akár 27 - 50 Celsius fokkal is melegebbek lehetnek a levegőnél. A légköri hőszigetek viszont inkább este és éjszaka aktívak, hiszen ilyenkor adják le a mesterséges objektumok a nappal összegyűjtött hőt.

A városi hőszigetek hatásai 

• A levegő hőmérséklete mellett változik a páratartalom, a csapadék eloszlása és jellege, illetve a szelek iránya, jellege is. 
• Az élővilágot is érintik a városi hősziget okozta változások, amelyek hatással vannak a szaporodási időszakukra és a táplálékuk eloszlására is.
• A meleg miatt a városlakók által intenzívebben használt klímaberendezések miatt megnő az áramfogyasztás. Extrém kánikula alatt a rendszer túl is terhelődhet. Ráadásul minél több klímaberendezést használnak, annál inkább nő a kültéri hőmérséklet. A magyarázat? A légkondi a helyiség/épület légteréből vonja ki a hőt, majd azt a külvilágba szállítva leadja.
• A nem újrahasznosítható erőforrásokat használó erőművek egyre több szennyező anyagot juttatnak a környezetbe. (EPA)
• Nő a meleg okozta rosszullétek, halálesetek száma. (A légkondik alkalmazása értelemszerűen ezért nem kikerülhető rengeteg városlakó számára, ha bizonyos egészségügyi okok megkívánják.) A Wikipedia információi szerint a kutatások azt mutatják, hogy az Egyesült Államok déli, alapból melegebb nagyvárosaiban a hőhullámok kevesebb áldozatot követelnek, mint az északi, hűvösebb metropoliszokban. 
• Romlik a vízminőség: a csatornákba kerülő esővíz felmelegszik, majd távozik a környezetbe, felborítva a vízi élővilág egyensúlyát.

A hőszigetek vizsgálata gyakran lokális szinten is eltér, egy 2013-as globális kutatás eredményeit itt lehet elérni.

Harc a városi hősziget hatása ellen

Számos módszer létezik arra, hogy javítsák a helyzetet a nagyvárosokban.

Az egyik elsődleges lehetőség az a növényzet telepítése, legyen szó akár a lakók ház köré ültetett növényeiről, akár nagyobb városi szintű projektekről. (Minden kis cselekedet számít.) A természetes növényzet a párologtatás segítségével képes hűteni egy-egy területet. Az EPA szót ejt az úgynevezett “green roofokról” is, ami azt jelenti, hogy növényzetet telepítenek a háztetőre, ami gátolja a felmelegedést. 

A világos felületek jobban visszaverik a napsugarakat, így a napfénynek kitett felületeket gyakran lefestik vagy beborítják.

Megújuló erőforrások alkalmazása.

A belsőégésű motorokkal hajtott járművek és üzemanyagok fokozott szabályozása. 

...és természetesen a lakosság alapos tájékoztatása.